Földelés és villámvédelem köves, domboldali telken

A földelés két feladatot lát el egy háznál. A villamos hálózatban, ahol a ház saját földelésre támaszkodik, a földelő vezeti el a hibaáramot, és ettől függ, hogy a védelem időben lekapcsol-e. A villámvédelemben a földelő juttatja a villám áramát a talajba.

Mindkét esetben a földelés ellenállása a döntő adat. Minél kisebb, annál jobban teljesíti a feladatát.

Pilisvörösvár a Pilisvörösvári-medence nyugati felén fekszik, alapkőzete dachsteini mészkő és dolomit. A környező domboldalakon a termőréteg sokszor vékony. A kőzet fajlagos ellenállása sokszorosa a nedves agyagénak, ezért ugyanaz a földelőszonda itt magasabb értéket ad, mint egy alföldi telken.

A talaj nedvessége is számít. Száraz nyár végén a mért érték nagyobb lehet, mint egy esős tavaszon. A felülvizsgálat a mérés napi értéket rögzíti, a minősítésnél ezt is figyelembe kell venni.

Magas értéknél először azt vizsgáljuk, hogy maga a földelő sérült-e: korrodált csatlakozás, elszakadt vezető, rossz kötés. Ha a földelő ép, a talaj okozza a magas értéket.

1. A vizsgáló összekötő bontása és a földelő külön mérése.
2. A csatlakozások és a földelővezető szemrevételezése.
3. Szükség esetén a talajellenállás mérése a telken.
4. Javaslat a földelés bővítésére: további szonda, szalag, mélyebb rúd.
5. A bővítés után újramérés.

Az OTSZ a norma szerinti rendszereknél a védelmi fokozathoz köti a ciklust (LPS I–II: 3 év, többi: 6 év), a régieknél főszabályként 6 évet ír. A földelési ellenállást levezetőnként kell mérni, a vizsgáló összekötőt bontva.

Tetőcsere, homlokzati hőszigetelés vagy napelem felszerelése után a villámvédelmet újra felül kell vizsgálni.